Az északkelet-romániai Copălău falvát valószínű messze elkerülné a világhír, ha nem lenne világraszóló fokhagymája: a mujdej nevű, „démonűző” asztali kence alapanyaga. Tartsd kordában az egészségre leselkedő ártó erőket, próbáld ki Te is!

Romániában, akárcsak hazánkban, nagy kultusza van a fokhagymának, a number one e kategóriában pedig kétségtelenül a Botosani-megyei Copălăuból származó fajta: a középméretű, zamatosan lágy aromájú, csupán 4-5 gerezdből álló fokhagyma minősége itt, az elzártságnak és a termékeny föld érintetlenségének köszönhetően különösen magas. A helyiek többsége hagyományosan, otthon termeli az univerzális fűszert/ízesítőt/gyógyírt, sokszor pedig az utcákat is megtöltik a csinos fokhagymafűzérekkel teli asztalkák.

Bár Copălăuban a lakosság kiugróan magas, kb. 40%-a foglalkozik termesztésével, támogatás hiányában a fokhagyma-kuriózum jelenleg a Slow Food Alapítvány „Ízek Bárkájának” (Ark of Taste) utazója számos más, világszerte a kihalás szélére sodródott alapanyaggal, gasztrokuriózummal egyetemben (Magyarországról a kerekegyházi kék burgonya, a Kövidinka borszőlő, a Juliska futóbab, a parlagi kecske, a mangalica, a szürkemarha, a hortobágyi rackajuh, a kecskeméti Hankovszky kajszibarack és a húsvéti rozmaring alma kapaszkodik a bárkán, bízva a fennmaradásban.)

A fokhagyma tehát a copălăui konyha alappillére, használják gazdag, zöldséges-húsos levesekben, mint pl. a „ciorbă de burtă” (pacalleves) és a „ciorbă rădăuţeană” (ennek könnyedebb, csirkés változata), de az egyik legkedveltebb román street food, a „mititei” (grillezett húsroládok) is elképzelhetetlenek nélküle. A helyi anyák, nagymamák all-inclusive gyógylevese szintén sült fokhagymából és rengeteg zöldségből (répa, krumpli, zeller, hagyma, paszternák) áll, és bizonyára nem véletlen, hogy legendák szerint az antibakteriális szupergumó még az élőkre leselkedő vérszomjas démonokat: a strigoit, moroit is képes visszatartani … Ezek ráadásul nemcsak az október 31-től november 2-ig tartó időszakban cikáznak előszeretettel az élők és holtak világa között (okt. 31-e éjszakája: Samhain, ősi kelta betakarítási ünnep, az év sötét felének kezdete, napjainkban Halloween-éj, nov. 1-je: mindenszentek, az „üdvözült lelkek” napja, i.sz. 741-től katolikus ünnep, nov. 2-a: halottak, vagyis a tisztítótűzben „üdvözülést még nem nyert lelkek” napja, i.sz. 998-tól szintén katolikus ünnep).

A világszerte különböző intenzitással, Európában csendesebben, Latin-Amerikában fiesta-hangulatban megtartott halottak napja Romániában ugyanis egzotikus módon nem zárul le a holt lelkek (remélhetőleg) békés visszatértével birodalmukba november 2-án: az ország védőszentje, Szent András napján, november 30-án a hagyomány szerint még feléledhetnek a lelkek, szellemek, démonok egy kis ráadásra: kordában tartásukra, biztos, ami biztos, érdemes rengeteg fokhagymát fogyasztani, az ajtókba pedig démonűző fokhagymafűzéreket akasztani…

Ősi gasztrotudás, hogy a fokhagyma nyersen, összezúzva, krémesítve fejti ki leginkább jótékony hatását, így szabadul fel belőle a legtöbb allicin (antibakteriális, gomba- és vírusölő tulajdonságokkal bíró szerves kénvegyület). És míg a varázslatos Ligúriában bazsalikomos pesto, Katalóniában és a francia Riviérán aioli (fokhagymamajonéz), a romániai Copălăuban és környékén zamatos fokhagymakrém: mujdej de usturoi készül belőle, amit a helyiek kenyérre, kukoricakására, grillezett zöldségekre és húsra, füstölt sonkafélékre, sült halra (pl. kukoricalisztben sült szardella), és tulajdonképpen mindenre kennek. A só és a bors mellől nem hiányozhat a mujdej az éttermek asztalairól sem.

Mujdej de usturoi – tradicionális fokhagymakence, 8 adag

Variáció: a legtöbb recept tartalmaz tejfölt vagy joghurtot, de vannak laktózérzékenyek számára tökéletes, a napraforgóolaj mellett csak meleg vízzel készült verziók is.

Hozzávalók:

- 1 nagy fej, kiváló minőségű fokhagyma gerezdekre bontva, meghámozva

- 1 teáskanál só

- 2 evőkanál hidegen sajtolt napraforgóolaj

- 1 dl tejföl vagy sűrűbb natúr joghurt

- Ízlés szerint: frissen őrölt feketebors, finomra vágott petrezselyem

Elkészítés:

- Mozsárban: a fokhagymát 3 adagban tegyük a mozsárba, szórjuk meg sóval, lépésről lépésre dolgozzuk pasztává. Ezután lassan öntsük hozzá a napraforgóolajat, és a mozsártötővel verjük szinte habosra. Végül kisebb adagokban keverjük simára benne a tejfölt/joghurtot, fűszerezzük frissen őrölt feketeborssal. Tálaláskor gazdagíthatjuk apróra vágott petrezselyemmel (a népi gyakorlat szerint egyébként is a petrezselyem tünteti el legjobban a fokhagyma aromáját, bár van, aki a pörkölt kávészemek rágcsálására esküszik – démonűzési szempontból végül is részletkérdés).

- Vágódeszkán: a meghámozott fokhagymagerezdeket egy nagy konyhakés lapjával zúzzuk össze, enyhén sózzuk meg. A kést élével a vágódeszkára nyomva, oda-vissza mozgatva aprítsuk a lehető legfinomabbra a fokhagymát, a szünetekben újra sózhatunk. Időről időre késlappal kenjük szét a fokhagymapasztát a vágódeszkán, így érzékelhetjük, mikor van kész. A krémesített fokhagymát tegyük egy tálba, majd folytassuk a műveletet a fentiek szerint.

ImmunTipp: a télre való felkészülés jegyében a természet adományait kombináld a 21. századi biotechnológia vívmányaival, és igényeld a Covid-19 elleni védőoltást – ha pedig a 2 alapoltás már megvan, jelentkezz a 3., megerősítő oltásra, mely bizonyítottan csökkenti a súlyos tünetekkel járó megbetegedés kockázatát. Tápanyagdús étrenddel, zöldségekkel, gyümölcsökkel, fűszernövényekkel, fokhagymával és friss levegőn mozgással hosszú távon vértezheted fel magad az egészségre leselkedő „démonok” ellen, egy olyan vérmes immunvámpír, mint a Covid viszont kizárólag drasztikus ellencsapással – védőoltással – szorítható vissza. Jó egészséget, energikus őszi-téli élményeket mindenkinek!

Még több gasztrokuriózum a teszta.fun Kultúrmetélt-rovatában>>