A bolíviai tsimanék a világ „legegészségesebb szívű” emberei, életmódjuk évek óta a figyelem fókuszában van: vajon hogyan segíthet a Maniqui-folyó partvidékén élő, 16000-es lélekszámú közösség abban, hogy szénhidrát-fóbiánk végleg a múlt ködébe vesszen?

Eredetileg nem az Északnyugat-Bolíviában őslakos törzs táplálkozása, hanem szívük állapota vonzotta a kutatókat a nem épp könnyen járható vidékre: útjukat számos helyi repülőgépjárat maradandó élménye, valamint egy több órás kenutúra tette emlékezetessé. A projekt izgalma azonban feledtette a kellemetlenségeket, hiszen előzetes kutatások szerint a világ szívegészség szempontjából vizsgált közösségei között a Maniqui-folyó partján, izolációban élő tsimanék szíve bizonyult a legegészségesebbnek: a törzsbeliek többségének e létfontosságú szerve még idős korban sem mutatott drasztikus elváltozást, az artériák beszűkülésére, vérrögök kialakulására utaló jeleket. Vajon miért?

A szakértők a tsimanék szívének állapotát ún. „CAC-mutatóval” mérték és hasonlították össze más csoportokkal. A „CAC” (coronary artery calcium) érték az artériák falára lerakódott kalcium mértékét állapítja meg, ebből lehet következtetni a szív állapotára, infarktus esélyére.

A vizsgálat 45 év átlagéletkorú tsimanék esetében szinte egyeltalán nem jelzett szívegészségügyi rizikót vagy elváltozást, míg – összehasonlításképp – az USA-ban a hasonló korú lakosság 25%-ánál már szinte biztos kimutatható bizonyos mértékű lerakódás.

75 éves tsimanék között is a vizsgáltak csupán 1/3-ánál mutattak ki artéria-szűkületet, ezzel szemben a hasonló korú amerikaiak 80%-át veszélyezteti érszűkület és infarktus – ami megmagyarázza, miért vezető halálok az USA-ban (férfiak körében több mint 50%-os valószínűséggel) a szívinfarktus.

A kutatókat leginkább az hozta lázba, hogy a tsimanék az összes vizsgált népcsoport közül produkálták e remek értékeket, utánuk második helyen a japán nők állnak. A bolíviai törzsbeliek fitt szívének oka azonban összetett: a természetközeli életmód, a folyamatos mozgás és aktivitás, az intenzív családi, közösségi élet, a többszörösen feldolgozott ételek és a finomított cukor hiánya mind kardinális tényezői a nagy egésznek. A tsimanék ráadásul dohányoznak, de jóval kevesebbet és mást, mint a nyugati társadalmakban – a különféle gyulladásokra, fertőzésekre viszont az elzárt életmódból adódóan hajlamosak, ami elvileg a szívbetegség esélyét növelhetné, a kutatási eredmények alapján azonban ez a rizikófaktor sem érvényesül (egy elmélet szerint a tsimanék szervezetében gyakoribb bélférgek csillapítják a gyulladáshoz vezető immunreakciókat és védik meg ezáltal a szívet.)

Etnobiológusok tsimanék körében (kép, szerkesztett: Isabel Virginia Sánchez, forrás: creativecommons.org)

A tsimanék példája azt mutatja, a szív egészségére való törekvés átfogó, holisztikus szemléletet kíván: az alkalmankénti, hosszú, megterhelő edzések helyett például egy bizonyos mindennapi alap-aktivitásra van szükség, emellett – a törzsi léthez hasonlóan – a pozitív társadalmi közegnek, a kisközösségi kontaktusok gyakoriságának és persze az iparilag feldolgozatlan, természetes tápláléknak is megvan a szerepe.

A tsimanék életkortól függetlenül, reggeltől estig folyamatos, de nem megterhelő mozgásban vannak, tevékenységeiket azok jellege, nehézségi foka szerint kis csoportokban végzik, és a lehető legritkábban vannak egyedül. A folyót és az erdőt úgy ismerik, mint a tenyerüket, érzékeik élesek, hogy befogadhassák a környezetből jövő impulzusokat, melyekből következtetéseket vonnak le és döntéseket formálnak. A gyerekek természetes részei a törzs életének: az idősebbek bevonják, nem féltik őket, kiskoruktól kezdve a felnőttekkel járnak halászni, vadászni, gyűjtögetni, így korán megismerik az olyan – finommotorosan összetett – tevékenységeket, mint pl. az íj és a nyíl használata vagy halak, kisebb emlősök éles eszközökkel való feldolgozása.

10000 lépés kéne csak…

A kutatás rámutatott a napi visszafogott intenzitású, folyamatos mozgás – a tsimanék esetében a legegyszerűbb, legősibb edzésforma: a gyaloglás – egészségre gyakorolt döntő hatására. A tsimane férfiak átlagosan napi 17000, míg a nők 16000 lépést tesznek meg, ami meghaladja a modern fitnesz-lépésszámlálók által minimumként meghatározott 10000 lépést – nem is gondolnánk, milyen könnyen összejön, ha pár kényelmi szokásunkról (pl. mozgólépcső, lift) lemondunk, és ahová csak lehet, gyalog megyünk.

Fontos megjegyezni, hogy a 60 éven felüli tsimanék aktivitása sem csökken, napi átlag 15000 lépést tesznek meg ők is. Az eredményeket látva szakértők azt ajánlják: szívünk egészsége érdekében végezzünk annyi alacsony-közepes intenzitású mozgást naponta, amennyit csak lehet: sétáljunk, lépcsőzzünk, iktassuk ki a mozgólépcsőt és a liftet, valamint vegyünk irodánkba taposógépet és ugorjunk rá óránként legalább 300 lépés erejéig. (Aktivitásunk követését, rendszeresítését pedig tényleg segítheti egy lépésszámláló fitnesz-karkötő vagy okosóra, ami akár egyre magasabb edzettségi szint elérésére is sarkallhat.)

Bye-bye, CH-fóbia!

A tsimanékkal kapcsolatos tapasztalatok felülírják azokat a nyugati társadalmakban elterjedt – kitalálóiknak sok profitot hozó – diétatrendeket, amik csupán egyik vagy másik táplálékfajta fogyasztása vagy épp nem fogyasztása révén kínálják az egészség, karcsúság grálját a kétségbeesetten fogyni vágyóknak. Az egyik legnagyobb „mumus” természetesen a szervezetünk számára nélkülözhetetlen makrotápanyag: a szénhidrát, melynek minimalizálására számos mega-diéta mozgalom épült az elmúlt évtizedekben. A szuperegészséges tsimanék alapjaiban cáfolnak rá az anti-CH kampányra, pontosabban megmutatják, mi a szénhidráttal kapcsolatos követendő út, hiszen táplálkozásuk 72%-át szénhidrátban gazdag növények teszik ki.

A tisztánlátás kedvéért: a szénhidrát fizikai, szellemi létünk elengedhetetlen motorja, ún. makrotápanyag a fehérjékkel, zsírokkal egyetemben. A különféle cukrok, növényi rostok és a keményítő mind egyfajta szénhidrát. Dietetikai ajánlás szerint a napi kalóriabevitel legalább 50-60%-át kellene szénhidrátból fedezni, természetesen nem mindegy, hogy rostdús, ásványokban, vitaminokban, antioxidánsokban gazdag, természetes forrásból (hüvelyesek, magas szénhidráttartalmú gyümölcsök, zöldségek vagy akár zöldségekkel kellően kombinált, al dentére főtt tészták, ill. más értékes gabonatermékek, olajos magvak) tesszük ezt, vagy gyorsan felszívódó, tápanyagokat nem nyújtó nassokból. Szív & szénhidrát: mint az Amerikai Kardiológusok Társaságának 2019-es ülésén bemutatott tanulmány leszögezte, a szénhidrátban szegény étrend fokozza a pitvarfibrilláció (a leggyakoribb a szívritmuszavar) kialakulásának kockázatát, az ebben szenvedők körében szívelégtelenség alakulhat ki, az agyvérzés (stroke) lehetősége pedig ötszörösére nő.

Mint említettük, a tsimanék hagyományos életmódot folytatnak – halászat, vadászat, gyűjtögetés az esőerdőben –, de családi farmokon magas szénhidráttartalmú növényeket: rizst, kukoricát, maniókagyökeret és főzőbanánt is termesztenek. Táplálkozási térképük így fest:

- Élelmük 17%-a vaddisznó, tapír és kapibara húsából áll (utóbbi a Földön élő legnagyobb rágcsáló)

- Táplálékuk 7%-át hal, főleg harcsa és piranha teszi ki

- A többi, azaz élelmük döntő része (72%) magas szénhidráttartalmú rizs, kukorica, manióka és főzőbanán

- Kisebb mennyiségben olajos magvakat, az esőerdőben gyűjtött gyümölcsféléket is fogyasztanak

Kalóriabevitel szempontjából mindez azt jelenti, hogy a tsimanék:

- 72%-ban szénhidrátot

- 14%-ban zsírt

- 14%-ban pedig proteint fogyasztanak.

Az átlag amerikai táplálkozás képlete ezzel szemben:

- 52% szénhidrát, melynek jelentős része gyorsan felszívódó cukor

- 34% zsír – a tsimanék telített zsírokból jóval kevesebbet fogyasztanak, mint az amerikaiak, a növényi olajok hidrogénezése, finomítása, ill. a kérődző állatok anyagcseréje során keletkező „transzzsírokhoz” pedig egyeltalán nem jutnak hozzá

- 14% protein, ami megegyezik a tsimanék fehérjebeviteli értékével, utóbbiak azonban több sovány húst fogyasztanak, mint az amerikaiak, akiknél sajnos még mindig dominálnak az ipari előállítású, vörös húsok

A két táplálkozási fomát és az egészségügyi értékeket összevetve világos, mi a jó „vádlinknak és szívünknek” – szakértők szerint e kettő ugyanis egész életünkben intenzív kapcsolatban áll egymással, és minden egészséges mozdulat, lépés, amiben vádlink izmai részt vesznek, szívünk javát szolgálja. A minőségi, természetközeli táplálékon kívül a tsimanék kivételes szívegészségének alaptényezője a folyamatos lendület: mivel világukban ismeretlen fogalom, hogy az ételért csak egy érmét kell a bevásárlókocsiba csúsztatni, magáért a táplálékért is egész nap dolgoznak, „edzenek”. Bár az erdő mélyére kiköltözni (többségünk legalábbis) nyilván nem fog, és sok városlakónak még a napi minimális zöld élményt sem könnyű összehozni, annyit azonban megtehetünk, hogy mind mozgás, mind táplálkozás tekintetében a tsimanék nyomdokaiba lépünk, fókuszálunk a természetközeliségre, megpróbáljuk életünkből az egészségkárosító komfortot kiiktatni, valamint törekszünk a legősibb (és teljesen ingyenes) mozgásforma: a két lábon járás minél aktívabb gyakorlására.

FittSzívTipp: Nordic walking. Két sétabot beszerzésével és a helyes nordic walking-gyaloglótechnika elsajátításával teljesen, a felsőtest bevonásával mozgathatod át magad. Ha egyszer rákapsz, véreddé válik, és általában nem kell hozzá sok idő, hogy a környéken új hobbid után érdeklődők is csatlakozzanak egy frissítő esti gyalogláshoz.

CHTipp: cukor+rost: a legjobb páros. Szénhidrátot lehetőleg a legtermészetesebb módon, gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, magvak révén fogyassz. A növényi rostok telítenek, lassítják a cukor felszívódását, így a táplálék sokáig szolgáltat fizikai-mentális energiát, később éhezel meg újra. Nem beszélve arról, hogy így az értékes szénhidrátforrások ásványaiból, vitaminjaiból, gyulladásgátló antioxidánsaiból, növényi proteinjeiből is bőven részesülsz.

AgingTipp: ismerd meg a „Kék Zónák” kivételes átlagéletkorú szeniorjainak titkait, akik 90-100 évesen is vígan élik napjaikat, kertészkednek, szüretelnek, a tengerbe szabadon merülnek, tánc- és szépségversenyeket rendeznek, pezsgő családi, közösségi életet élnek. Edd magad százévessé! Így élnek a „szuperszeniorok”>>

Ha kozmopolitább inspirációkra vágysz, íme, a párizsi nők antidiéta-tippjei>>

A volánnál (is) vegánra váltott Lewis Hamilton esete>>

Valamint semmiképp se feledkezzünk meg Mahatma Gandhiról és az ő „békediétájáról”>>

És az ízek misztikus birodalmáról…>>

Még több gasztro & lifestyle-kuriózum a teszta.fun „Kultúrmetélt” rovatában>>