Van élet a főzővízen túl: íme, a kulcs a tökéletes egylábasos, risottata, kuktában főtt, spórolós és hagyományos pastákhoz. Gasztrocsodák pár hozzávalóból, minimális erőfeszítéssel, a római Luciano Monosilio séf interpretációjában.

Bari „spaghetti all’assassinája” olyan, mint Bolognában a ragus, Ligúriában a pestós tészta, Rómában a cacio e pepe vagy Nápolyban a pizza: vallás, az ihlet forrása, mindennapi betevő és a helyi kulináris hierarchiában elfoglalt státusz mércéje. Az ételpazarlás elleni küzdelemben is felkarolták, a kultikus fogás azonban nem maradéktészta: minőségét az Accademia dell’Assassina gasztro-felügyeleti szerv biztosítja, de mielőtt úrrá lenne rajtunk a pánik, köszöntsük a nyarat egy „risottatura” technikával készült gyilkos jó, házi verzióval!

Kétezer éve az apostolokat és a Sávuótra (Tóraadás-ünnep) Jeruzsálembe érkező zarándokokat lángnyelvek vették körül, majd a multikulti tömeg azon kapta magát, hogy érti egymás nyelvét. Gyújtsd meg a gasztrokreativitás lángját: eljött a flambírozás ideje!

Bolyongás az ízek birodalmában, a „fémes”, a „termikus”, a „zsibbasztó” és az umami felfedezése, az élelmiszerek cukor- és sótartalmának matematikája, íztanulás és ízrepertoár-fejlesztés egészségünk és a pompás gasztroélmény érdekében.

Mely alapanyagok inspirálták a világ sztárséfjeit az elmúlt évben és milyen inspirációk vezérlik őket a jövőben? Az Isztambulban megrendezett „Gastromasa”-konferencián ismert és sokak számára bizonyára teljesen ismeretlen hozzávalók, innovatív gasztroprojektek kerültek reflektorfénybe.

Az „öt anyaszósz” kidolgozása a francia és az európai konyha megújítójának, Auguste Escoffier-nek köszönhető: bár a szószcsalád mára számos utóddal gyarapodott (köztük, mint kiderült, van egy „magyar mártás” is), az alapító ötös a gasztrotörténelem viharai ellenére érintetlen maradt. Egyikük pedig nem más, mint sokak kedvence, a „hollandi mártás”.

Őshazájában, Franciaországban legalább négyszáz féle sajtot tartanak számon: a sajtcsemeték „óvodában” nevelkednek és az érési csúcson repülnek ki a nagyvilágba. A franciák fejenként közel 26 kilót fogyasztanak belőlük évente, persze ennek is megvan a maga etikettje: íme, pár hasznos sajtgasztro-tipp, hogy ne jöjjünk zavarba, ha a svédasztalon szembejön velünk egy roquefort vagy egy brie…

Fregula, fregola: úgy tűnik, az egyre népszerűbb „szárd tarhonya” még a quinoát is letaszíthatja a dobogóról és az év első számú gasztro-felfedezettjévé válhat. Mik a hagyományok és hogyan készítik a menő New York-i séfek?

Mi történik, ha a tészta az emberiség 78000 éves kedvencével, a Babiloni Függőkertek egyik ékességével: pisztáciával köt ki egy tányérban?

Szereted a barbecue-t? Kevesen tudják, hogy az ősi sütési módszert – a grillezés „ellentétét” – a sokáig kihaltnak hitt taíno indiánoknak köszönhetjük. Történelmi gasztronyomozásunkat fergeteges dél-karolinai BBQ-páccal koronázzuk meg, melyben az amerikai őslakosok és az európai bevándorlók konyhája köt örök békét egymással.

Két szósz, két megközelítés: vajon melyik „perfetto”?

A klasszikus szósz-tészta párosok évszázadok alatt kialakult formációk, utánajártunk, milyen csoportokra bonthatók és hogy miért fontos a forma, ha jó pastát szeretnénk.

5+1 tipp, ha igazán szereted a tésztát.

Az olasz tésztaételek alapfogalmai és egy klasszikus olasz menüsor felépítése nemcsak pastarajongóknak.