Mautner Zsófi egy költői szépségű posztban vall a szardíniai malloreddus tésztáról és egy tizenöt éves barátságról.

Az év egyik legszebb napja. Várom mindig. A szélrózsa minden irányából érkezünk: ki óceánokon és megannyi reptéren kel át, Amerika legkietlenebb pontjairól, ki Londonból ugrik át, más Barcelonából, Kölnből, vagy éppen Budapestről. Egyszer én ácsorgok már hamarabb a reptéren, és várakozással lesem a kijáratot, hogy mikor bukkannak már végre fel, máskor én érkezem később, és a másik oldalról lépkedek dobogó szívvel a kijárat felé, hogy végre meglássam az egy éve nem látott, és számomra oly kedves arcokat…

Folytatás és recept a Chili & Vanilián >>>