Január 27-én beköszöntött a holdújév, közel 3 milliárd ember legfontosabb ünnepe. Az esemény szerencsét hozó, szimbolikus ételei közül természetesen nem hiányozhat a hosszútészta – a hosszú élet jelképe –, az ünnep hangulatáról a 21. században ugyanakkor már nemcsak a pazar menü, az oroszlántánc, a piros szerencseborítékok és a lampionfesztivál, hanem sok esetben egy-egy bérelt partner is gondoskodik, akit jövőnk miatt aggódó szüleink és a népes rokonság megnyugtatására otthon bemutathatunk…

A holdújév (a.k.a. „kínai újév”, szó szerint: tavaszünnep) időpontját minden évben bonyolult számítások határozzák meg, az esemény mindenesetre január 21-e és február 21-e közé esik. Nemcsak Kínában, Kelet- és Délkelet-Ázsia más országaiban – pl. Vietnámban, Koreában – is tartják: az utcák ilyenkor vörös lampiondíszbe borulnak, a felvonulásokat oroszlánok és tűzokádó sárkányok fűszerezik, több milliárd szerencsét hozó, kisebb-nagyobb összeget tartalmazó boríték (mandarinul: hóngbāo) cserél gazdát, és természetesen nem mindegy, hogy mit eszünk, mit teszünk – még az sem, hogy az ünnep előtt hogyan takarítunk (a szoba közepe felé kell söpörni, majd a lapátot óvatosan, lehetőleg a hátsó ajtón át kivinni). Sok vidéki családban pedig, akiknek nagyvárosban élő gyermeke ekkor (kötelező jelleggel) hazalátogat, az a legnagyobb kérdés, hogy a várva várt gyermek vajon végre egy ígéretes jövendőbelivel, „komoly” baráttal, barátnővel érkezik-e. Ugyanis ha nem, az egész ünnepet nagy eséllyel izzasztó vallatások, mély sóhajok és mindentudó pillantások kereszttüzében töltheti a „még mindig szingli” fiú vagy lány. A kínos helyzetek elkerülésére szerencsére van megoldás: Kína nagyvárosaiban számos partnerközvetítő irodánál bérelhetünk barátot vagy barátnőt az újévi időszakra, heti kb. 145 dollárért.

Holdújév estéje (ami a mi szilveszter esténknek felel meg), 2017-ben január 27-re esett, ekkor vettek búcsút mintegy 3,5 milliárdan a Majom évétől és köszöntötték a Kakas évét, amiben egyébként pont a kakas jegyében születetteknek kell a legjobban vigyázni, a hagyomány szerint ugyanis nem feltétlenül lesz szerencsés számukra ez az esztendő. Kínában és a holdújévet ünneplő országokban ez a legfontosabb családi esemény, melynek fénypontja az ún. „újraegyesülési vacsora”, amit több generáció együtt költ el.

Az ünnep alatt természetesen minden a termékenység, a gazdagság, az egészség és a jó szerencse „biztosításáról”, a rossz szellemek elijesztéséről szól, amit újév estéjén vad durrogatással, petárdázással biztosítanak az egybegyűltek. Az ünnep színe természetesen az újjászületést, életenergiát szimbolizáló vörös: az utcákat piros lampionok, a házakat a szerencse jelével díszített kapudekorációk borítják, és ha szerencse tekintetében tényleg biztosra akarunk menni, vörös alsóneműt is veszünk fel. Ekkor a betegek felkelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak, a gyerekeknek sírni sem szabad, mert az rossz ómen – ezért kellően kényeztetik is őket –, az újév min. első három napjában pedig tilos mosni, mosogatni, de még hajat mosni is, nehogy elússzon a szerencsénk. A 4-es szám kimondása szintén tilos, mivel hasonlóan hangzik, mint a „halál” (szi) szó.

A hangzásnak az újévi vacsora tekintetében szintén fontos szerepe van, egy-egy étel ugyanis azért került fel a szerencsét hozó fogások listájára, mivel kiejtésük hasonlít vagy megegyezik az „édes”, az „ajándék” vagy a „szerencse” szavakéval.

A 7 szerencsét hozó holdújévi étel:

1. Hal: gyarapodás, jólét

A ponty az újévi vacsora elengedhetetlen fogása, mivel több fajtájának hangzása megegyezik a „jószerencse” vagy az „ajándék” szavakéval. Pár szabály a fogyasztásra vonatkozóan:

- A hal fejét tiszteletből a legidősebbek vagy a jelen lévő vendégek felé kell fordítani.

- Csak utánuk ehetünk a halból.

- A halat nem szabad a tálon mozgatni. Azoknak, akik felé a feje és a farka mutat, együtt kell inni, ami szintén szerencsét hoz.

A halat készíthetjük főzve, párolva, dinsztelve. Sokszor tálalják gazdag, fűszeres lében/chilivel és káposztával/ecetes szószban.

2. Töltött gombóc: gazdagság

Az ezerféleképp készített kínai gombóc történelme cca 1800 évre tekint vissza, újévkor azonban van pár speciális szabály: a gombócot hold-alakúra kell készíteni és inkább sorban, nem körkörösen tálalni, ugyanis a kör alakú elrendezés azt vetíti elő, hogy életünk „körben jár”, nem tart sehová. A tészta széleit jó sűrűn be kell nyomkodni, mivel ha túl sima, szegény év vár ránk. A hagyomány szerint minél több gombócot eszünk, annál gazdagabbak leszünk. Van, ahol fehér cérnaszálat rejtenek el az egyik gombócban: aki rátalál, hosszú életű lesz. Amennyiben rézből készült érmét találunk a gombócban, gazdag lesz az újév.

3. Tavaszi tekercs: bőség

A tekercs világszerte ismert, elsősorban kelet-kínai étel, mely a tavasz beköszöntét jelzi (mint említettük, holdújév a tavasz kezdete). Ropogós, aranyló külseje miatt a tavaszi tekercs mellé az „egy tonna aranyat!” jókívánság jár.

4. Ragacsos rizssüti: siker, előmenetel

A szintén sokak által kedvelt csemege, a „niángāo” hangzása megegyezik azzal, mintha azt mondanánk: „kerülj egyre magasabbra évről évre”. Mivel „magasabbra kerülni” az előmenetelt jelenti, a gesztenyével, datolyával, lótuszlevéllel készült rizssütinek biztos helye van az újévi asztalon.

5. Édes rizsgolyók: családi összetartás

A vonzó küllemű nyalánkság (tangyuan) hangzása és tömör, kerek formája az egyesülést, együttlétet, összetartást szimbolizálja, a hozzá illő köszöntés pedig így hangzik: „Boldog (családi) egyesülést!”.

6. Szerencsegyümölcsök: narancs, mandarin, pomelo

Nevük hangzása és (egyes esetekben) írásjegyeik miatt az újév elengedhetetlen kellékei. Kerek, narancsos-vöröses árnyalatuk gazdagságot, teljességet jelképez. A narancs és a mandarin hangzása megegyezik a „siker” szóéval, míg a mandarin írásjegyei között a „szerencse” jegye is szerepel. A pomelo kiejtése pedig úgy hangzik, mintha azt mondanánk „van” (birtokolni).

Hosszútészta: az élet maga

Mint többször említettük, a tészta történelmében, ősi kultúrájában – járjunk akár Perzsiában, Szicílián, Dél-Koreában vagy Szardínián –, a hosszú tésztaszálak az élet ciklikusságát, az egyes életszakaszok egymásba kapcsolódását, búcsút és elválást, egy életszakasz végét és egy új kezdetét jelölik. Nincs ez másképp a kínai kultúrában sem: a tésztát holdújévkor készítik a leghosszabbra, nem vágják, mivel – egész bok choy-jal tálalva – a jelen lévő generációk összefonódását és azt fejezi ki, hogy a fiatalok hosszú, egészséges életet kívánnak szüleiknek.