Szürcsöldének neveztem el a helyet, hiszen mást se csináltam itt az első ebédem során, mint szürcsöltem: a leves levét, a tésztát, a fafülgombát, a zöld leveleket. Na jó. A húst és rákot nem szürcsöltem, mégiscsak volt tehát, amit rágtam és haraptam. ;-) Mindenesetre az első alkalom igencsak vicces volt. Bénáztam a nagy fakanállal, a pálcikákkal, közben pedig nevettem, és éreztem, hogy ez most valami új végre, és biztosan sokáig bennem marad az élmény.
A Ramenka a bemutatkozása szerint autentikus keleti konyhát kínál, letisztult környezetben, ahol az ízek és a közösség kap főszerepet. Kizárólag az ázsiai Nagyi konyhájából ültette át a recepteket és válogatta a fűszereket.
Ahogy beléptünk a helyiségbe – mert az ebédre nem mentem egyedül – nagyon furcsa volt tapasztalni a benti világ egyszerűségét, a meghökkentő csupasz beton falat, és ami mindennél meglepőbb volt, az a hosszú asztal és mellette a tömör fa kockák, amiket mozdítani sem volt egyszerű. Az első gondolatom az volt, hogy miért kell nekem idegenek mellé egy sorba ülni. Nem érdekel sem a szaguk, sem az, hogy miről beszélgetnek, én a saját gondolataimmal vagy a saját társammal, társaimmal lennék legalább két karnyújtásnyi távolságra mindenki mástól.
Aztán ahogy elnézegettem az előttem lévő óriás méretű fakanalat - ami első ránézésre igencsak viccesnek hatott - kezdtem ráérezni a hely szellemére, és átlényegülni az egyszerűségben, letisztultságban, és megértettem, hogy semmi nem vonhatja el a figyelmem az ízekről, amik elém fognak kerülni.
Óriási tányérban kaptunk nagy adag tésztát, ízletes húsokat, friss, ropogós, de mégis főtt zöldséget, és egyszerre ettünk pálcikával, kanállal és kézzel, amíg rá nem jöttünk: mit, hogyan, mire és mikor. A lének erőteljes volt az íze, a tészta pontosan úgy, ahogy jó; nem túl vékonyan, nem túl vastagon, de hosszún és tartalmasan.
Ugyan választhattunk volna keleti teát vagy sört - bocsásson meg a világ -, de mi a meggyes cidernél maradtunk, és hálásak voltunk a hideg, ízletes kortyokért a meleg nap során.
Kiegészítőt nem rendeltünk a ramen mellé, mert már ezzel is dugig telt a pocakunk, de legközelebb megkóstolom a sült húsos táskákat, a gyozát és a saláta keveréküket is, csak, mert kíváncsi vagyok. :)
Mivel az árak is pont beleférnek, máskor is betérek hozzájuk. :D
Tedd meg te is!
Elérhetőség:
1075 Budapest, Kazinczy utca 9.
- KockacZukor -
