Ismeritek a „Kőleves” című magyar népmesét? A katona, aki betegen vándorol, levest szeretne főzni, de hozzá semmije sincsen. Kér tehát az egyik faluban répát, zsírt, tarhonyát, még egy kis szalonnát is, azzal, hogy "Kőlevest szeretnék főzni, ni itt, ezzel a kővel",  és letesz az asztalra egy öklömnyi követ. Meg is főzi, a végén még kolbászt is kap bele, és szét is osztja a maradékot.

Hogy miért is jutott eszembe ez a mese? Mert múlt héten a Kőleves nevű étteremben jártam. Hogy az étterem nevének megválasztásában ez a magyar népmese szerepet játszott-e, nem tudom.

Az étterem vagy inkább vendéglő a belváros szívében, a Király utcából nyíló Kazinczy utcában található, könnyen megközelíthető helyen. A bejárati ajtót egy nagy piros lábassal támasztották ki, vagyis már a belépésnél ott csücsült a mosoly a szám szélén. A beltér kellemesen tágas, a berendezés absztrakt, a retro szódás üvegtől, a régi rádióig és hangszerekig, a rusztikus mosdóktól a rikító festményekig, a boros pohár csokorból készült lámpáktól az edényekig... minden megtalálható náluk díszítő elemként. Mégsem éreztem ebben a sokaságban a káoszt, inkább valami megnyugtató rendet, valami hívogató és csalogató hangulatot.

Az étlap rövid, de velős, vagyis csodálatosan csengő ételeket sorakoztattak fel rajta. Kíváncsi voltam, hogy az ízük is ilyen ütős lesz-e. Nem csalódtam, sőt, minden újabb falattal, egyre nagyobb élvezettel ettem azt a szépet, amit elém tettek.

A rózsabimbó rosé mellett egy igazán kellemes estét töltöttem a barátnőmmel a vendéglőben.

A személyzet figyelmes és mosolygós volt, az ételre alig kellet valamicskét várni. Mire haza indultunk, már nem volt szabad asztal, élettel és nevetéssel, magyar és külföldi vendégekkel telt meg a hely.

Mindenképpen látogasd meg őket, érdemes!

Elérhetőség:

KŐLEVES

1075 Budapest

Kazinczy utca 37-41.

Weboldal:

http://www.kolevesvendeglo.hu/

- KockacZukor -