Volt az az ominózus nagy vihar nemrég... Pontosan abban a percben hullottak le az első hatalmas esőcseppek, mikor kiléptem munkám végeztével az irodából. A szél már leszakította a fák kisebb és szárazabb ágait, és reptette azokat az utcák közepén. A tömegközlekedés túl hamar meghalt. A metróban fulladozva, izzadva, mint a heringek, úgy préselődtünk egymásnak. A hangosbemondóból recsegve szűrődött kifele az információ, miszerint a biztosíték elszállt, csak lépésben tudunk majd haladni. Először csak tehetetlennek éreztem magam, majd a dühöm kezdett nőni. Az egyes megállókat elárasztotta a víz, embertömegek gyűltek össze a kijáratoknál. El se tudtunk indulni, mert a függönyként szakadó víztől a buszainkat nem láttuk. Muszáj volt visszamennem pár megállót, ahol fel tudott venni kocsival a párom. De a felszínen sem volt jobb a helyzet. A csatornák nem tudták elvezetni a vizet, így az magasan hömpölygött a kocsik között. Kidőlt fák, dudálás, anyázás, káosz. Két és fél óra alatt sikerült hazajutnom. Csalódottnak éreztem magam, csalódtam a városomban, amiért nem állt helyt ebben a szituációban sem. Ázott verebekként, zaklatottan másra sem vágytunk, mint egy gyors, meleg ételre.

Fotó: KockacZukor

Hozzávalók:

• 200 g Gyermelyi orsó
• 250 g ricotta
• 1,5 dl tejszín vagy főzőkrém
• 1 db vöröshagyma
• 3 szelet sonka vagy bacon
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 csokor friss kapor
• só
• bors
• 1 ek étolaj

Elkészítés:

A tésztát kifőzzük.

A vöröshagymát felkockázzuk, a fokhagymát összetörjük, felvágjuk és egy magas falú serpenyőben, forró olajban dinszteljük. Hozzáadjuk a csíkokra vágott sonkát vagy bacont is, azzal együtt is pirítunk a keveréken. Ezek után hozzáöntjük a ricottát és tejszínt. Fűszerezzük. Belekeverjük a felaprított kaprot is.

Kevergetés mellett felforraljuk, majd belekeverjük a tésztát.

Imádtam! Kárpótolt a vihar okozta sok bosszúságért. :)

Fotó: KockacZukor

- KocakcZukor -