A történelem egyik leglátványosabb metamorfózisát valószínűleg Asóka, a híres indiai király produkálta: egyik pillanatról a másikra vált ember- és állatvédővé, a tolerancia és az erőszakmentesség (ahimsa) bajnokává. Forgasd meg a Dharma kerekét, ismerd meg egyedülálló történetét!

Asókát (ie. 304-232) H. G. Wells angol író (a science fiction atyja) így jellemzi: „…az uralkodók, királyok, őfelségék tízezrei között neve fénylik, csaknem egymagában, akár egy csillag…” (H. G. Wells: The Outline of History). Maga a név egyébként „fájdalom nélkülit” jelent és ez sokat elárul egy olyan királyról, aki karrierje hajnalán – a fennmaradt források szerint – féktelenül, élvezettel gyilkolt: hogy hatalomra kerüljön, állítólag 99 testvérét és 500 miniszterét ölette meg, háremhölgyeit, ha nem tettek kedvére, élve égettette el és létrehozta „Paradicsom Pokla” nevű kínzókamráját is, ahonnan senki sem került ki élve. Ez utóbbi az „Ashokavadana” (Asóka tetteit összefoglaló szövegek az i.e. 2. századból) szerint egy luxuspalota volt, amit Asóka a Maúrja Birodalom fővárosában, Pátaliputrában építtetett fel (a mai Patna városa India északkeleti részén, nem túl messze Varanasitól található). A palota dús kertekkel, csodás faragásokkal, csobogó szökőkutakkal és minden luxussal fel volt szerelve, vendégei azonban nem sejtették, hogy mélyén egy ugyanilyen könyörtelen precizitással megépített kínzókamra rejlik. Asóka állítólag úgy egyezett meg kínzómesterével, hogy aki meghívást kap e „csodás” földi pokolba, az soha ne jusson vissza a földi létbe…

Többek szerint azonban a történetet buddhista szerzetesek színezték így ki, hogy még látványosabb legyen Asóka fordulata és megtérése a buddhizmushoz. Persze volt az uralkodó környékén pár meghatározó nő is, akik segítették a folyamatot: elsősorban Asóka első felesége, Vidisha Devi, akiről nem sok szó szokott esni, pedig a nagy király egyik fő építménye, a Sanchi városában lévő világhírű sztúpa (buddhista ereklyetartó szentély, meditációs hely) építését például személyesen ő felügyelte. Tőle pedig az átváltozást követően Asókával közös lányuk, Sanghamitta (vagy: Sanghamittra) vette át a stafétabotot: a buddhista szerzetesnő apja kérésére az erőszakmentesség és tolerancia tanait terjesztette Srí Lankán.

De hogyan lett a „Paradicsom Poklának” építőjéből emberbarát, állatvédő és a szomszédos birodalmakba dharma-követeket – sokszor saját gyermekeit – küldözgető uralkodó, aki egyszer csak a tolerancia és megértés folyamába akarta bekapcsolni a világ összes általa ismert részét, meggyőződésből, mert hitte, hogy ez az egyetlen járható út? A nagy fordulat az Ashokavadana szerint a Kalinga Birodalom lerohanásakor történt, Asóka uralkodásának 8. évében. Az akkoriban különleges, demokratikus jellegű Kalinga Birodalom a mai India északkeleti részén terült el, erre vetett szemet Asóka, és 2 év alatt (kb. i.e. 265-263-ban) meg is szerezte magának. Az általa indított hadjáratban mintegy 100000-en haltak meg és 150000 embert hurcoltak el: a Kalinga Birodalom voltaképp megszűnt létezni. Asóka híres monológja a történet szerint akkor hangzott el, amikor végigsétált a vérben fürdő csatatéren:

„Mit tettem? Ha ez győzelem, akkor a vereség mi? Győzelem ez vagy vereség? Igazság vagy igazságtalanság? Vitézség vagy veszteség? Hősi tett-e ártatlan nőket, gyermekeket ölni? Miért tettem? Birodalmam felvirágoztatásáért vagy hogy letörjem egy másik birodalom virágát? Valakinek férje, egy másiknak apja, a harmadiknak gyermeke, a negyediknek meg sem született sarja halt itt… Mik ezek a csonkok, emberi maradványok? Győzelmet vagy vereséget írnak? A keselyűk, varjak, sasok vajon halál és gonosz hírnökei-e?”

A látottak hatására Asóka 180 fokos fordulatot vett és további életét az emberek és állatok szolgálatába állította, birodalma működését az egyetemes ahimsának (erőszakmentességnek) rendelte alá, valamint – egyes források szerint – vegetáriánus lett. Az ahimsa szó szerint kár/ártalom/sérülésmentességet jelent: tettekben, gondolatokban, szavakban, minden élőlény irányában. A 20. század híres indiai vezetője, Mahatma Gandhi (1869-1948) is az ahimsát tekintette fő alapelvének és ez nyilvánul meg abszolút formában a dzsáinistáknál is, akik gumós zöldséget sem esznek, mert a gyökér kihúzásával megölnék a növényt, tollseprűvel söprik maguk előtt az utat, nehogy rálépjenek akár egy apró bogárra is, és azért takarják el maszkkal vagy valamilyen textíliával orrukat és szájukat, hogy a levegővétellel a lehető legkevesebb mikroorganizmus vesztét okozzák...

Asóka ezután még 31 évig uralkodott, felvirágoztatta birodalmát – többek között neki köszönhető, hogy oly nagy becsben tartják az állatokat Indiában és hogy itt működnek a világ legrégebbi állatkórházai. Rendeleteit, melyek hasonlítanak az 1945-ben megalakult ENSZ „Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának” passzusaihoz (csak állatokra is kiterjesztve), rengeteg oszlopra, kőre, falra, barlangba vésette fel birodalma határain innen és túl. Jelenleg 33 ilyen Asóka-rendelet ismert, közülük idézünk:

„Birodalmamban semmilyen élőlény ne ölessék meg és ne áldoztassék fel.”

„A vallások közötti kapcsolat jó. Mindenki forduljon figyelemmel a másik vallás tanításai felé és tanulmányozza azokat.”

„26 évvel megkoronázásom után váljanak védetté a papagájok, a mejnók, a vörösfejű ludak, a vadkacsák… a denevérek, hangyák, halak, teknősök, mókusok, szarvasok, bivalyok, bölények, vad- és házigalambok, valamint minden nem ehető, nem hasznos négylábú. Váljanak védetté a gidáikat nevelő, tejet adó kecskék és juhok, és gidáik is, hat hónapos korukig. A kakasokat ne heréljék ki, az életet rejtő magvakat ne égessék el és ne égettessenek fel pusztító céllal az erdők sem. Az egyik állatot a másikkal ne etessék meg.”

(Megj.: Asóka nem tiltotta a húsevést, ahogy az a buddhizmusban sem tilos, bár sok buddhista vegetáriánus. A buddhizmus tanításai szerint olyan állat húsát viszont nem szabad megenni, amelyiknél látjuk, halljuk vagy esetleg gyanítjuk, hogy kifejezetten a kedvünkért vágták le. Az ilyen húst vissza kell utasítani.)

„A boldogság elérése ebben a világban vagy a következőben nehéz a Dhamma iránti szeretet, önvizsgálat, tisztelet, lelkesedés és a gonosz félelme nélkül.”

„Kiásattam a kutakat, megépítettem a pihenőket, vízzel hűsítő helyeket létesítettem állatok és emberek számára. De ezek csupán apró eredményeim. Ilyeneket elődeim is létesítettek, hogy felvidítsák az embereket. Én viszont azért építettem őket, hogy gyakorolják a Dhammát.”

Asóka rendeletei mellett mintegy 84000 buddhista szentélyt (sztúpát) és számos, 12-15 méter magas oszlopot is emelt, a fennmaradtak közül a leghíresebb az „oroszlános oszlopfő”, mely eredetileg Sarnath városában (a buddhizmus központja Északkelet-Indiában, Varanasi mellett), a szintén általa építtetett, hatalmas buddhista sztúpánál volt elhelyezve – az oszlop máig eredeti helyén áll, csupán a híres, 4 ázsiai oroszlánnal díszített oszlopfő került a sarnathi múzeumba. Lényeg, hogy ez az oszlopfő a maga szimbolikájával (győztes oroszlánok, lótusz, a Dharma 24 küllős kereke, amit „Asóka kerekének” is hívnak) szolgáltatott inspirációt az 1950-ben megalakult Indiai Köztársaság címeréhez, emellett bankjegyeken, bélyegeken is sokszor megjelenik: több mindenre lehet asszociálni vele kapcsolatban, de talán idézzük magát az oszlopfő megrendelőjét: „az egyetlen győzelem, amit érdemes elérni, önmagunk legyőzése”.