Hülye vagy? Gazdagok vagyunk! Ezt K mondta, amikor hazajött az egynapos fűzfői kiruccanás után, melyen talált egy végeláthatatlan medvehagymamezőt, aztán megnézte itthon a boltban a medvehagyma árát, és összeállt a fejében az évszázad biznisze.

Az egészből mindössze annyi lett, hogy azóta szűkebb-tágabb baráti köre gyakorlatilag medvehagymában fürdik - nehéz vele bánni, ha ennyire elharapózik. Nekem is jutott egy pár csokor, most épp az utolsó kettő indult fonnyadásnak, úgyhogy hamar megszabadultam tőlük.

Hogyan? Bacont pirítottam, rajta egy karikákra vágott paradicsomot (ez bevált reggeli tükörtojás-alap), és arra dobtam rá a két csokor medvehagymát. Ez a gyom nagyon összemegy, nem szabad sokat gyötörni, hamar utána-öntöttem a tejszínt, beforraltam, lezártam, hozzáadtam egy nagy tömb Cserpes krémsajtot (de a zseniális tej, kefír mellett miért ilyen szörnyű gumis, fujtós a krémsajt?), majd némileg lucskosan ráborítottam az al-dentére főzött makarónit. Pár percig pihent fedő alatt – amíg fel nem szívta a kósza leveket.
A Más Tészta feléledt téli álmából és éppen elkapta még a medvehagyma-szezont. Állítólag ezért is hívják medvehagymának – a medve tavasszal ezzel pörgeti fel lelassult metabolizmusát.